Az ország keleti felének főbb településeit összekötő út, a 47-es főút mindig forgalmasnak számított. Arra tervezték, hogy Szeged és Debrecen között megteremtse az összeköttetést, és ezt a feladatát kiválóan el is látta. A katonák látványa sem volt szokatlan a dél-Alföldön, arra azonban, ami 1985 tavaszán történt, senki sem számított -a 47-es út az amerikai hadsereg felvonulási útvonala lett!

A Hidegháború utolsó felvonása nem várt fordulatot hozott -Mihail Szergejevics Gorbacsov nem lett pártfőtitkár, mint azt sokan várták, hanem katonai puccsal a tábornoki kar vette át az irányítást Moszkvában. A szuperhatalmak között a helyzet elmérgesedett, és a helyzet közép-kelet Európában is válságosra fordult. A jugoszláv és a magyar nemzet fellázadt a kommunista vezetés ellen, nyugati segítséget kért -és kapott. Amerikai és brit egységek vonulnak be az említett országokba, és döntik meg a pártállamot. A szovjet erők nagy része az NDK-ban tartózkodik, a beavatkozásra csak a Magyarországon és Romániában állomásozó erőket lehet gyorsan mozgósítani, ezek felkészültsége és minősége azonban hagy némi kívánnivalót maga után..

A Dunántúl felől érkezők NATO erők erőszakos átkelést hajtanak végre a Tiszán Mindszentnél, és a román határ felé haladnak, hogy biztosítsák a lassabban haladó Jugoszláv műveleteket, amikor is a Romániából előrevont, észak felé mozgó szovjet egységekkel Hódmezővásárhely nyugat -Kopáncs térségében harcérintkezésbe kerülnek, és találkozóharc alakul ki. Ezt az összecsapást játszottuk le a mai napon. :)

A mai napon, hosszabb kihagyás után végre ismét jutott egy kis időm blogot írni. Sajnos a húsvéti káosz-család-takarítás-család-tormássonkatojás-család maga alá temetett -de nincs minden veszve, hiszen végre leporoltam az itthon lévő makettjeimet, és előástam a meglehetősen nagyszámú hidegháborús dolgaimat.

Először is, a makettezés majd 20 éve mindig jelen volt az életemben, és sajnos ez azt is jelenti, hogy a lakás minden szabad pontján van egy-egy tank/hajó/stb, így arra kényszerültem, hogy egyre kisebb méretarányú maketteket készítsek. A köztes megoldás az 1:72-es méretarány jelentette, mert itt még látványos tud lenni egy jármű -de nem túl helyigényes. A gyűjtőszenvedélynek hála, hatalmas mennyiségű, fórumokról és internetes oldalakról olcsón összevásárolt, mások által megunt, illetve haverok által nekem ajándékozott, borzalmas állapotú műanyagroncsok tömege sorakozik a polcaimon, amelyeket áldozatos munkával, időt (és az asszony türelmét, amelyekkel a félkész kacatokat kerülgeti) nem kímélve nekiálltam egy 80'-as éveket idéző, hidegháborús szovjet sereg kialakításának.

A mai napon -iszonyat mennyiségű munka és tanulás és HÓ alól kicsit kitekintve egy új játékon akadt meg a szemem -illetve egy ismerősnek, aki átküldte a Force on Force (FoF) szabályait.

Ez a wargame is a modern korban játszódik, és a kis alegységes (szakasz) szintű (skirmish) összecsapásokra helyezi a hangsúlyt. A lényeg, hogy alapvetően a 20-21 század fordulóján játszódó asszimetrikus összecsapások (2003-as Iraki háború, Afganisztán- Operation Enduring Freedom) vannak a középpontban. Ez azt jelenti, hogy egyik oldalon a reguláris és elit egységek, a másikon pedig a különböző lázadó/felkelők csoportjai harcolnak, javarészt városi környezetben.

A játék alapvetően az egységek közti minőségbeli különbséget hangsúlyozza ki, és a harc közbeni káoszt szimulálja véletlenszerű "körülmény" kártyák húzásával (pl félreértett parancsok). A rendszer kevés járművel és támogató elemmel dolgozik, főleg a gyalogos -gyalogos elleni harc a lényeg. Emellett a lázadók számára kidolgoztak egy rendszert, amely alapján körönként véletlenszerű erősítést kapnak a helyiektől -a magányos rpg-s katonától a lázadó tömegig.

Az alapszabályok kiegészítésére a korszakokat és konfliktusokat kidolgozó kiadványok tucatjai állnak rendelkezésre, a "Cold War gone hot" c hidegháborústól egészen a "Road to Baghdad" (Operation Desert Storm) és "Fallujah"(Operation Iraqi Freedom) kiegészítőig.

A jövőben, amint lesz időm, és lejátszunk végre egy tesztjátékot (néhány nap-hét kérdése csak) teszek fel egy bővebb elemzést az oldalra. Jelenleg 1/72-es sereget építek Irak 2003-as inváziójához, illetve specnaz gyalogosokkal egészítem ki a meglévő 80'as évek beli szovjet seregemet.

Az asztalon már áll egy M-ATV és egy Maxxpro, ami alig várja a bevetést :)

A hosszú hétvégére tervezett Cold War Commander tesztjáték sajnos a hóhelyzet miatt nem jött össze -sajnos cimborámékat elvágta a hó- de ha minden jól megy, a közeljövőben bepótoljuk. Ehhez költséghatékonyság miatt a Juniorgeneral-ról szedtünk le top-down (azaz felülnézetben ábrázolt) papírfigurákat, és nyomtattuk ki színesben.

http://www.juniorgeneral.org/index.php/figure/figureList/topdowns#90

Emellett fontos megemlíteni, hogy a hóhelyzet miatt a Dunántúlon sokan nehéz helyzetbe kerültek, és ha nem is volt egyértelmű (a hibás és megkésett komminikáció miatt), nagyon sokan, tűzoltók, rendőrök, katonák, a szolgáltatók munkatársai dolgoztak értük -amit innen szeretnék megköszönni nekik! LE A KALAPPAL a mentésben résztvevőknek!

A mai napon éreztem elég erőt, hogy a náthát leküzdve egy mélyebben szántó elemzést írjak a CWC nevű játékról. Furcsán fog hangzani elsőre, de a játék a Hidegháború (1946-1990) korszakát dolgozza fel, kiegészítve a két Öböl háborúval (1991, 2003). :)

A szabályok a minél pörgősebb, egyszerű játszhatóságra, és az összfegyvernemi harc megvívására helyezik a hangsúlyt. Ez utóbbi akár egy Néphadsereg korszakából származó szabályzat idézete is lehetne -ami nem véletlen, hiszen a MN is ki van dolgozva a játékban -de mit is jelent valójában?

Más játékokat is gyakran reklámoznak ilyen szlogenekkel, de igazából kevésnél érhető tetten, hogy a készítők komolyan gondolták volna a légierő-gyalogság-harckocsik-tüzérség-stb együttes harcát, sokkal inkább egy fegyvernemre kerül a hangsúly. A CWC nem követi el ezt a hibát, itt nem a skirmish típusú fegyverzettábla böngészésen van a hangsúly, hanem a parancsnoki döntéseken, de erről részletesen lentebb!