A mai poszt kicsit a blog gyökereihez nyúlik vissza. Alapvetően érdekel a hadihajós wargame, de maga a hajózás is - mivel ezt hazánkban teljes érdektelenség övezi (tudom, nem vagyunk egy hajós nép, így logikus, hogy a kutyát nem érdekli a téma - bár azért mondjuk a fantasy/scifi játékoknál több történelmi közünk van a témához ugyebár..), így részben ezért indítottam a blogot is, hogy ezt a témát is népszerűsítsem kicsit.

A mai posztban tehát eltérek a számomra fő iránnyá vált hidegháborútól, és visszakapcsolok az "egzotikusabb" érdeklődési körömhöz, a hajókhoz. A bejegyzés témája most nem wargame, hanem történelmi lesz - az 1860-ban vízre bocsátott dán Jylland fregattal (jelenleg múzeumhajó) szeretnék foglalkozni. Ehhez bemutatom magát a hajót (sajnos nem értek a vitorlásokhoz, inkább az I. világháború és a fémhajók azok amiik közel állnak hozzám, így a vitorlások részeinek "szakterminológiája" sem az erősségem, de biztosan lesz aki kijavít - ezt előre is köszönöm :) ), és azt a történelmi eseményt, amelyhez szervesen kapcsolódik a dánok szemében.

A hajót egy feszült történelmi korszakban építették meg - 1860-as elkészültekor a dán és a német (ekkor még csak Német Szövetség volt, amelynek vezetésért a porosz és a Habsburg állam is versenyzett) államok között alkotmányos feszültség volt, a vegyes lakosságú Schleswig és Holstein hovatartozása miatt. Ezt az 1848-as dán-német háború (első schleswig-holsteini háború amely dán győzelmet hozott) lezárásakor sem rendezték megnyugtatóan. A dán tengeri vámok megemelkedése, és az 1863-as dán alkotmány elutasítása a németajkú lakosság által, mind csak a helyzetet súlyosbították.

A dánok az 1864-nem kitört második schleswig-holsteini háborúban a porosz-osztrák szövetség elől visszahúzódtak, és föladták a déli, holsteini területeket, de ez sem volt elég. A túlerejű ellenség megállítására rossz taktikát választottak, amely a szárazföldön a súlyos Dyppel-i vereséghez vezetett. Dánia azonban hagyományosan hajós nemzet volt, így a szárazföldi front csak egy dimenzióját jelentette a harcoknak.

A tengeren 1864. május 9-én, Helgolandnál találkozott a két flotta - a Suenson vezette dán (két 44 ágyús fregatt a Jylland és a Nils Juel, valamint a Hejmdal korvett) és a Tegetthoff (az a Tegetthoff) vezette porosz-osztrák (A Schwarzenberg és a Radetzky fregatt, kiegészítve három porosz ágyúnaszáddal) - amely összecsapás kisebb dán győzelemmel zárult - de a sérült hajók javítása miatt föl kellett adni a német partok blokádját, így tulajdonképpen a porosz-osztrák erők jártak jobban az ütközettel.

A csatában résztvevő egyik fregatt, a Jylland jelenleg felújított állapotban, múzeumhajóként ki van állítva a kelet-jütlandi (Ostjylland) festői kisvárosban, Ebeltoftban. A hajó, és a köré épült múzeum a Helgoland melletti tengeri csatának állít emléket. A blogbejegyzésben az ott tett kis múzeumi sétámat szeretném bemutatni.

A múzeum

A csata emlékére létrehozott kis múzeum, amely a hajó köré épült, néhány érdekes festményből, interaktív játékból, makettből és kiállított ágyúkból áll. Az épület kívülről a maga skandináv egyszerűségével is sokat mond.

A bejárat pedig a gyerekek kedvence :)

A múzeum belső:

Történelmi dán hajók makettjei: 

Egy modernebb, Krupp ágyú

Ez az egyik kedvencem (az egyik eredeti ágyút a korabeli technológia alapján készült fa hajótest imitáció ellen alkalmazták egy kísérletben):

A hajó harangja, amely találatot kapott a csatában, megsebezve a közelben álló tengerészeket:

A Jylland makettjei:

A Jylland fregatt

A hajó a múzeum mellett áll egy szárazdokkban - sajnos a terhelés miatt belső megerősítésre volt szüksége. A Jylland (ami a dánok szerint a világ legnagyobb megmaradt fa hajója, a maga közel 100 méteres hosszával) egy érdekes, úgynevezett "átmeneti" korszak terméke, azaz egyszerre gőzhajó ("csavargőzős"?) és vitorlás is egyben. A hajó teste ugyan fa, de bizonyos részein fém megerősítést kapott. Érdekes látni, ahogy a technika és a fejlődés beszivárgott az évszázados hagyományokkal rendelkező vitorlás hajó építésbe. Megmondom őszintén, hogy nem is gondoltam, hogy ez mennyire izgalmas lesz, csak akkor tudatosult bennem, amikor a hajót megláttam. Sajnos a gépház el volt távolítva, így azt nem lehetett megtekinteni, de az tette volna föl a koronát a látogatásra.

A hajó 1860 és 1904 között állt szolgálatban, és 1994-ben kezdődtek meg a helyreállítási munkálatai. Az állapota azt az átalakítást is tükrözi, amikor a fedélzeti kabinokat a dán királyi/hercegi család számára felújították. Ottjártamkor a szokásos napi tüzér show ment - azaz két volt tengerész és jelenlegi hagyományőrző mutatta be az ágyúk működését, és az orrban található löveggel lőttek is a közönség nagy riadalmára.

A királyi lakosztályok:

A hajó hajtása, fölülnézetben (elég félelmetes volt):

A kormánykerék:

Ezzel az ágyúval lőttek később:

A legénység latrinája a hajó orrában:

A fedélzet után körbejártuk a raktárat és a kikötőt is - itt emelném ki, h az egész múzeumban csodálatosan gondoltak a gyerekekre is - kis hajók, vitorlás játékok tömkelege szolgálta ki az ő igényeiket - a látványos, hangos elemek is mind érdekessé tették az amúgy is gazdag képet. Hatalmas piros pont tehát a múzeumnak!

A raktárak és a javítóműhely (akkor éppen egy kis vitorlás jachtot újítottak föl):

Az ütegfedélzeten kisebb csatajelenetek voltak beállítva

A kézifegyverek és a horgonylánc:

A sörpadok a legénység étkezésére szolgáltak.

A tiszti étkezde a hajó tatjában:

A hajó tartalék kormányállása - egy a csatában védettebb helyre került (a háttérben az önvédelmi fegyverek):

A vízszivattyú:

A konyha a hajó orrában:

Ezután a fedélközbe vezetett a szűk út (a mozgáskorlátozottak részére liftet alakítottak ki a hajóban!). Itt tárolták a lőszereket, és itt aludt a körülbelül 450 fős legénység nagy része, illetve itt tárolták a lőportölteteket is. Elképzelni sem tudom, hogy ez milyen zsúfoltságot és klausztrofóbiát okozhatott - viharban pláne. Ezeket a fényviszonyokat a telefon kamerája sajnos már nem bírta, így aránylag kevés kép készült - az utolsón egy rögtönzött sebészeti beavatkozás látható - hátborzongató hangok kísérték a bemutatót.

A legalsó szinten voltak a hajó történetét bemutató tablók, és itt látható a fém megerősítés is. Innen az út a szabadba vezetett, ahol körbe lehetett járni az egész járművet.

a "vasmacska" 2,5 tonna (a képen látható kis muksó kb 1 méter magas, és a méretarány kedvéért szerepel rajta)

Így nézett ki tehát az a fantasztikus hajó, amit szerencsénkre (és a skandináv időjárásnak hála) körbe tudtunk járni. A belépőjegy borsos (kb. 10.000 forintnyi korona), de ilyet tényleg nem látni itthon. Sajnos az ajándékboltban minden könyv dánul volt, ami hallatlan, hogy semmilyen más kiadvánnyal sem rendelkeztek. Így mondjuk egy csomó pénzt spóroltak nekem :)

Bízom benne, hogy a képek felkeltik az érdeklődéseteket, mert a hajózás egy rendkívül izgalmas, felgyorsult fejlődéssel járó szakaszába vezetnek vissza. Komolyan elgondolkodtam rajta, hogy a korszak öszvérmegoldású hajóiból is kellene építene egy wargame flottácskát - mert hát mi másra is ment volna ki a játék :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.