Nagy Sándor leigázta a görög városállamokat, és szövetségre kényszerítette őket. Álmában sem gondolta volna, hogy ez a szövetség a visszájára fordul majd, és a hellásziak ellene fognak majd össze. Ismét eljött az ideje, hogy erővel kényszerítse vissza őket a szolgálatába -megtette már egyszer, hát most sem lesz majd máshogy!

Az alábbi leírás egy nagyobbacska, 2000 pontos Battles Before Gunpowder szabályrendszerével lejátszott ókori csatát mutat be. Egyik oldalon a görög városállamok serege, a másikon pedig az általam vezetett makedónok. A csata majd 5 órán át tartott, nagy intenzitással.

A hajnal első fénye a Korinthosz melletti síkon felsorakozva érte a makedónokat. Egy gyors csata, és biztosítva van a Perzsia elleni hadjárat hátországa. Nagy Sándor a lovasság sorait ellenőrizte, hű Barátai, harcostársai készen álltak. A lázadás leverésére nem készült komoly mozgósításokkal, így csak saját elit testőrsége, néhány zsoldos és a térségben tartózkodó falanxok álltak rendelkezésére. Elég lesz!

A klasszikus felállás szerint, a bal szárnyat a thesszáliai közepes lovasság alkotta. Őket egy kevés könnyű lovas és a felbérelt rhodoszi parittyások egészítették ki. A jó Parmenion a centrumban a rettenetes erejű falanxok felett rendelkezett -öt taxisba sorolva készültek a harcra. A gyalogos testőrség, a Hypaspystek alkották a falanxok jobb szárnyát, és egyben legnagyobb ütőerejét. A pikások előtt egy kevés dárdás sorakozott fel, hogy összezavarja az ellenség sorait. A győzedelmes nehézlovasság a jobb szárnyon állt fel, Sándor vezetésével. Nem várták be a szövetségesek beérkezését, hiszen csak a testőr lovasság is elsöpri a görög csürhét. A védelmüket a trák könnyűlovasok és krétai zsoldos íjászok biztosították.

A gyülevész görögök a szokásosnál is szélesebb falanxokban sorakoztak fel. Az athéniak vezette centrumban, a tábort védve helyezkedett el egymás mögött az athéni és a korinthoszi falanx. Őket két oldalról nagy számú íjász, dárdás, és parittyás védte. A jobb szárnyon egy athéni és egy könnyű fegyverzetű falanx sorakozott fel, megerősítve az athéni lovassággal. A másik szárnyon a sereg fővezére, a spártai király hoplitái között vonult az ellenség felé. Őt két oldalról a spártai és a boitiai lovasság fedezte.

A korinthoszi hopliták: 16 fő széles, dupla soros falanx.

A spártai hopliták: 16 fő széles, dupla soros falanx.

A két szárny felállása -a makedón oldalról fotózva. Az első képen a jobbszárny és a centrum, a másodikon a balszárny. Alapvetően nekem csak kevés figurám volt festett, így a képeken is ami színes, az az ellenfelemé :)

A terep centruma nyitott volt, csak két középen elhelyezkedő dombocska törte meg a sivár tájképet. A dombok mellett 1-1 kisebb erdőség tagolta a harcmezőt -megnehezítve ezzel a szárnyak számára a segítségnyújtást.

Sándor végigtekintett a seregén, majd a görögökén. Szánalmas! elavult felszerelésben, elavult módon álltak fel. Eljárt felettük az idő! Egy rohammal töröm meg őket, a legerősebb ponton! -gondolta. Ezzel a reggeli napsütésben a makedón jobb szárny megindult a spártaiak ellen. A teljes középhad is meglódult, a távolban mozdulatlan athéni és korinthoszi centrum felé. A görögök részéről a két erős szárny mozdult, míg középen a könnyűgyalogság azonnal megindult, hogy az előnyöket biztosító dombokat elfoglalja.

Hah!

A bolond görögök azt hiszik, hogy középen csapdába csalhatják a falanxot! Ez volt Sándor utolsó gondolata, ahogy a centrumot a jobb szárnytól elválasztó erdő mögött eltűnt vágtázó lovasságával, szem elől tévesztette a középen zajló eseményeket. A görögök megszállták a centrumot két oldalról határoló dombokat, míg a krétai jászok bevették magukat az erdő mögötti kisebb hegyekbe. Ezzel a könnyűgyalogosok mindkét oldalról igen jó kilövést biztosítottak maguknak. A falanx középen rendületlenül közeledett a mozdulatlan görögökhöz, miközben lassan, de biztosan fogyatkozott a kínosan pontos íjászok tüzétől.

Parmenión látta, amint Sándor elviharzik a nehézlovassággal -hányszor látta már ezt, és mennyiszer fogja még! Bolond ez az ember, mégis ördögien érti a stratégitát -vagy csak szerencsés csillagzat alatt született. Ekkor azonban a görög bal szárny két lovas egysége, és a spártaiak vészesen megközelítették az erdő mögött vágtázó lovasságot - Ahol Parmenión állt, már látszottak a katasztrófa jelei, de Sándor ezt még nem láthatta. Nagy Istenek!

A makedón bal szárny lövészei igen gyatra teljesítményt nyújtottak. A parittyások nem érték meg a zsoldot, ahogy a trák könnyűlovasok sem. Egy esély van csak megállítani a túlerőben lévő görögöket -a thesszáliaiak szerencsés rohamával. A közepes lovasság ügetni, majd vágtázni kezdett. A legsebezhetőbb célpont, a páncélozatlan hopliták felé. Amikor közel értek hozzájuk, elhajították dárdáikat, és kardot rántva csapódtak az ellenség közé. Szörnyű pusztítást vittek véghez, de a falanx meg sem ingott. Végünk van! -a lovasságot lerángatták lováról, és kézitusában legyűrte a túlerő -a harc mészárlásba fordult, amikor az athéni lovasság hátba támadta a nehéz helyzetben lévő makedónokat. A lovasság maradéka fejvesztve menekült, pánikot kelteve, és magával sodorva a zsoldos parittyásokat. A makedón balszárny összeomlott.

Mindezt Nagy Sándor nem érzékelte. Pompás paripáját rohamra sarkallva kijutott az erdő sarkára -ekkor megdöbbentő látvány fogadta -vele szemben a közeledő spártai falanx, és két lovasegység -eközben az erdőből kilépőkre a dombok közül nyílzápor zúdult. Azonnal hátra arcot vezényelt, és a megfogyatkozott létszámú makedón nehézlovasság az íjászok és a könnyűlovasok fedezete mellett visszavonult. Sok lehetősége azonban nem maradt -szükség volt a lovasság rohamára, ez jelentette az egyetlen esélyt, amely megfordíthatta volna az események menetét a jobb szárnyon.

A Barátok lovassága, vezérükkel az élen, megindult a spártai falanx ellen. Iszonyatos csattanással vágódott a lándzsás lovasság  a fegyelmezett hopliták közé, csontokat törve, embereket halálra gázolva. Mindez azonban kevésnek bizonyult, a lendület és bátorság nem pótolhatta a létszámot, a túlerő legyűrte Nagy Sándor lovasságát.

A spártai lovasság bekapcsolódott a közelharcba, és mind egy szálig levágta a bátran küzdő makedónokat. Maga Sándor a harcban leesett lováról, elájult és a kiszenvedő állat maga alá temette. A katonái azonban nem tudták ezt, vezérük elestének híre futótűzként terjedt az eddig szilárdan előrenyomuló falanxharcosok között. A tisztek, Parmenión vezetésével előnyt kovácsoltak a veszteségből, és a katonák dühét, bosszúvágyát felszítva még elkeseredettebben hajtották előre egységeiket. Már a dombok lábánál jártak, elérhető közelségbe került az ellenség könnyűgyalogsága, amely a Hypaspystek soraiban az előrenyomulás alatt szörnyű veszteségeket okozott.

A jobb szárnyon a spártai lovasság lerohanta a krétai íjászokat, akik hősies ellenállásuk dacára is mind egy szálig a harctéren vesztek. A lovasság ezután a trák könnyűlovasok üldözésébe kezdett, akik a csata további részét a boitiai lovasság elől menekülve töltötték -folyamatosan gyengítve ellenfeleiket.

A bal szárnyon a makedón dárdások és a parittyások a könnyűlovasokkal együttműködve felszámolták az athéni lovasságot, és a bosszúszomjas athéni hoplitákat folyamatosan ritkítva a makedón tábor fel hátráltak.

Parmenión, aki tudta, hogy csak akkor kísérelhetik meg a halottnak vélt Sándor testét visszaszerezni, ha elzavarják a görögöket a csatatérről. Ezzel a tudattal vezényelte a könnyűgyalogság elleni rohamra a katonáit. A falanxharcosok, bár megrendítette őket a veszteség, dühödten vetették magukat ellenfeleik után -azonban azok folyamatosan visszavonulva elszakadtak tőlük. Elérhető közelségbe került azonban az eddig mozdulatlan athéni, és a mögötte, tartalékban várakozó korinthoszi falanx!

Parmenión a centrumban lévő falanxait a görögök elleni rohamra vezényelte, a két szélső taxist pedig az oldalról, a két szárny felől közeledő könnyű fegyverzetű és a spártaiak falanxával fordította szembe. A borzalmas veszteségeket szenvedett Hypaspystek hátra arcot végrehajtva felkészültek a csatatéren körbeszáguldó spártai lovasság fogadására.

A tisztek, de a katonák is tudták, hogy ez a döntő pillanat! A nap lenyugvóban, de az este beállta előtt még bosszút állhatnak, végre kitombolhatják magukat. A pikák erdeje beférkőzött a nagy görög pajzsok alá, brutális szúrt sebeket ejtve a hoplitákon, lemészárolva szinte a teljes első sort. A középső három taxis együttes rohama zúdult a lábukat megvetett bátor athéniak soraira. A hopliták többsége a sorban állva azelőtt halt meg, hogy felfogta volna mi történik. A támadás rettenetes ereje sem volt elég azonban ahhoz, hogy a falanx meginogjon!

A centrum, a makedón roham -és a spártai lovasság becsapódása után:

A kényszer szülte makedón vezér nem hitt a szemének. A görögök saját sebesült társaikat védelmezve állták a sokszoros túlerő rohamát! Hát kitartottak! Ezzel a csata eldőlni látszott -hiszen a spártai lovasság közeledett, míg a két szárnyról átcsoportosított falanxok is látótávolságba kerültek.

A korinthosziak csak a harc zaját hallották, a porfelhőben tomboló harcból ennyi is elégnek tűnt. Nem értették, hogyan lehetséges az, hogy a makedónok, Sándor elvesztését követően nem törtek meg, hanem sűrű, tömött sorokban özönlöttek le a dombokról. A fiatal tiszt, aki apja, a korinthoszi király javaslatára vette át a falanx vezetését, nem tudott úrrá lenni a rettegésén -és sajnos ezt katonái is észrevették rajta.

Az athéniak hősies ellenállása hamarosan megtört, a megmaradt kevesek sikoltva rontottak ki a harc forgatagában felvert porból, egyenesen a korinthosziak közé. Ez elég volt neki, hogy magukkal ragadják a tartalékban álló, sértetlen falanxot, és együtt kezdtek fejvesztett menekülésbe, vissza a görög tábor felé.

A korinthosziak szerencséjére a makedónokat pont ebben a pillanatban érte el a spártai lovasság, amelynek lendülete megtörte az egyik taxist -az a balszárnyat alkotó társát magával ragadva, sorait felbontva, pikákat elszórva indult meg a biztonságot jelentő dombok felé.

A centrumban megvívott csata végeredménye:

Ekkorra a Nap is erejét vesztve bukott a horizont alá, lehetőséget adva a kimerült harcolóknak, hogy rendezetten visszavonuljanak. Amikor a makedónok átfésülték a csatateret, megtalálták a súlyosan sebesült Nagy Sándort -aki a csodával határos módon túlélte az ütközetet.

Parmenión a vezér sátrában ülve nézte a bekötözött Sándort. Hát, úgy látszik az Istenek áldása van ezen a fiún! Bizonyos, hogy felépül, és a csata tapasztalataival felvértezve pusztító bosszút áll majd a lázadó görögökön! Most azok a bolondok még kaptak egy esélyt, hogy elvonuljanak, de ezért magas árat fizettek.

A végeredmény: A centrumban lévő események már az előző képen is rajta vannak:

A csata vége döntetlen lett -bár görög fölénnyel. Sajnos nem tudtuk végigjátszani, de a végeredmény nem lehetett kétséges. Legközelebb görögök, legközelebb! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.