Először is tisztázni kell a kérdést: árboc vagy árbóc? Mindkét írásmód helyes, de többségében rövid 'o' betűvel szerepel. :)

Mi az a hajóárboc tehát? Az a hosszú szárfa, melyek a vitorlás hajón a vitorlát tartotta. Később a hadihajókon már fém árboc volt, amely a vitorlák eltűnésével új szerepet kaptott -az árbockosár volt a megfigyelő matrózok szolgálati helye, a modern korban pedig a radarok és érzékelők elhelyezésére szolgál.

Felvetődik a kérdés, hogy a gyártók 1/3000 méretarányú hajóin akkor miért is nem jelenítik meg ezeket az igen látványos elemeket? A válasz egyszerű, mert az öntési technika, vagy a felhasznált anyag nem teszi ezt lehetővé.

Egyszerű számolással megállapítható, hogy 1 méter = 0,3 mm ebben a léptékben, és nagyon nehéz egy ilyen vékonyságú alkatrész legyártása! Célszerű kompromisszumokat kötni, hiszen sok figurán egy lövegcső mérete is kb 1mm (=3m) -ami a valóságban kb csak 50cm volt.. Nem szabad elfelejteni, hogy a ha 0,15mm méretű alkatrészek tömkelegével aggatjuk tele a hajót, akkor az rendkívül sérülékeny lesz, ami a szállítást és az asztalon való mozgatást is megnehezíti! Érdemes tehát a modellező/makettező társadalomnak belenyugodni, hogy a wargame szempontok bizony előnyt élveznek, a valósághűség minimális kárára..

Az árbocok azonban rendkívül látványosak, messziről ki lehet szúrni egy hajó tipikus elrendezését, ami az azonosítást megkönnyíti -és enélkül a hajók megjelenése is sokkal szegényesebb. Fontos megnézni az árbocok elrendezését, annak keresztfáit, kb szélességét is! Én ilyenkor szoktam levenni a polcról Bak József: Hadihajók típuskönyvét, ami minden hibája ellenére is tartalmaz egy csomó vázlatot, amiből tájékozódhatunk. Ezután kezdődhet az idegtépő árbocgyártás :)

Az azonosításhoz érdemes figyelembe venni az arányokat -például azt, hogy mennyivel ér az árboc a kémények fölé -mivel azok sem valósághű méretűk, hanem a figura minőségétől függenek. Én személy szerint azt veszem, hogy a valós árboc hányszorosa a valós hajókéménynek, majd megnézem a figura kéményt, és ebből számolom ki a figura árbocméretét! Így az arányok kevésbé sérülnek -sőt, néha csalok és kisebbre veszem, hogy ne akadjunk bele az árbocba a mozgatáskor.

A felhasznált anyagoknál a rézdrótot részesítem előnyben -ezeket rendes villany és egyéb kábelekből szedem ki. A méreteknél a a vékonyabb felső, és a keresztárbocok gyártásához 0,2mm-es rézdrótot, a vastagabbhoz pedig 0,3 -0,4mm drót vagy injekcióstű szolgál. Általában 0,2 és 0,4mm drótokat használok a fő és a közepes lövegcsövek megjelenítésére is.
Ragasztáshoz pillanatragasztó a tuti megoldás!

Árbocfestésnél érdemes figyelembe venni, hogy a 0,2mm-es rézdrót vastagon festésével kb megduplázódhat a vastagsága, ami rontja a megjelenést. Tehát érdemes vagy nagyon vékonyan, akril festékkel festeni (én így csinálom), vagy pedig alkoholos filctollal beszínezni az árbocot.

Zárásként pedig egy tipp: a vastagabb talp használatával elkerülhető, hogy a figurát, azaz a hajótestet kelljen megfogni -ami egyenlő az árboctöréssel. Én 3mm vastag sztirol lapot használok talpnak (amin bőven elfér a név és nemzetiség jelölése is -ezeket alkoholos filccel viszem föl), és csak és kizárólag egy oldalról (pl hátulról) fogom meg a hajókat :)

szi1.JPG

A Szent István árbocai -a vastagabb rész 0,4, a vékonyabb felső rész 0,2 mm. A keresztárboc is 0,2mm, a két függőleges árboc találkozásához helyeztem el, tovább növelve a stabilitását!

vublogra.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://patkanybirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr725096624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.