A mai poszt kicsit a blog gyökereihez nyúlik vissza. Alapvetően érdekel a hadihajós wargame, de maga a hajózás is - mivel ezt hazánkban teljes érdektelenség övezi (tudom, nem vagyunk egy hajós nép, így logikus, hogy a kutyát nem érdekli a téma - bár azért mondjuk a fantasy/scifi játékoknál több történelmi közünk van a témához ugyebár..), így részben ezért indítottam a blogot is, hogy ezt a témát is népszerűsítsem kicsit.

A mai posztban tehát eltérek a számomra fő iránnyá vált hidegháborútól, és visszakapcsolok az "egzotikusabb" érdeklődési körömhöz, a hajókhoz. A bejegyzés témája most nem wargame, hanem történelmi lesz - az 1860-ban vízre bocsátott dán Jylland fregattal (jelenleg múzeumhajó) szeretnék foglalkozni. Ehhez bemutatom magát a hajót (sajnos nem értek a vitorlásokhoz, inkább az I. világháború és a fémhajók azok amiik közel állnak hozzám, így a vitorlások részeinek "szakterminológiája" sem az erősségem, de biztosan lesz aki kijavít - ezt előre is köszönöm :) ), és azt a történelmi eseményt, amelyhez szervesen kapcsolódik a dánok szemében.

A hajót egy feszült történelmi korszakban építették meg - 1860-as elkészültekor a dán és a német (ekkor még csak Német Szövetség volt, amelynek vezetésért a porosz és a Habsburg állam is versenyzett) államok között alkotmányos feszültség volt, a vegyes lakosságú Schleswig és Holstein hovatartozása miatt. Ezt az 1848-as dán-német háború (első schleswig-holsteini háború amely dán győzelmet hozott) lezárásakor sem rendezték megnyugtatóan. A dán tengeri vámok megemelkedése, és az 1863-as dán alkotmány elutasítása a németajkú lakosság által, mind csak a helyzetet súlyosbították.

A dánok az 1864-nem kitört második schleswig-holsteini háborúban a porosz-osztrák szövetség elől visszahúzódtak, és föladták a déli, holsteini területeket, de ez sem volt elég. A túlerejű ellenség megállítására rossz taktikát választottak, amely a szárazföldön a súlyos Dyppel-i vereséghez vezetett. Dánia azonban hagyományosan hajós nemzet volt, így a szárazföldi front csak egy dimenzióját jelentette a harcoknak.

karte_deutsch-d_nischer_krieg_milit_rereignisse.png

A tengeren 1864. május 9-én, Helgolandnál találkozott a két flotta - a Suenson vezette dán (két 44 ágyús fregatt a Jylland és a Nils Juel, valamint a Hejmdal korvett) és a Tegetthoff (az a Tegetthoff) vezette porosz-osztrák (A Schwarzenberg és a Radetzky fregatt, kiegészítve három porosz ágyúnaszáddal) - amely összecsapás kisebb dán győzelemmel zárult - de a sérült hajók javítása miatt föl kellett adni a német partok blokádját, így tulajdonképpen a porosz-osztrák erők jártak jobban az ütközettel.

350002_501.jpg

A csatában résztvevő egyik fregatt, a Jylland jelenleg felújított állapotban, múzeumhajóként ki van állítva a kelet-jütlandi (Ostjylland) festői kisvárosban, Ebeltoftban. A hajó, és a köré épült múzeum a Helgoland melletti tengeri csatának állít emléket. A blogbejegyzésben az ott tett kis múzeumi sétámat szeretném bemutatni.

A múzeum

A csata emlékére létrehozott kis múzeum, amely a hajó köré épült, néhány érdekes festményből, interaktív játékból, makettből és kiállított ágyúkból áll. Az épület kívülről a maga skandináv egyszerűségével is sokat mond.

kulso.jpg

A bejárat pedig a gyerekek kedvence :)

kapu.jpg

A múzeum belső:

37.jpg

Történelmi dán hajók makettjei: 

39.jpg

Egy modernebb, Krupp ágyú

36.jpg

Ez az egyik kedvencem (az egyik eredeti ágyút a korabeli technológia alapján készült fa hajótest imitáció ellen alkalmazták egy kísérletben):

38.jpg

A hajó harangja, amely találatot kapott a csatában, megsebezve a közelben álló tengerészeket:

34.jpg

A Jylland makettjei:

33.jpg35.jpg

A Jylland fregatt

A hajó a múzeum mellett áll egy szárazdokkban - sajnos a terhelés miatt belső megerősítésre volt szüksége. A Jylland (ami a dánok szerint a világ legnagyobb megmaradt fa hajója, a maga közel 100 méteres hosszával) egy érdekes, úgynevezett "átmeneti" korszak terméke, azaz egyszerre gőzhajó ("csavargőzős"?) és vitorlás is egyben. A hajó teste ugyan fa, de bizonyos részein fém megerősítést kapott. Érdekes látni, ahogy a technika és a fejlődés beszivárgott az évszázados hagyományokkal rendelkező vitorlás hajó építésbe. Megmondom őszintén, hogy nem is gondoltam, hogy ez mennyire izgalmas lesz, csak akkor tudatosult bennem, amikor a hajót megláttam. Sajnos a gépház el volt távolítva, így azt nem lehetett megtekinteni, de az tette volna föl a koronát a látogatásra.

A hajó 1860 és 1904 között állt szolgálatban, és 1994-ben kezdődtek meg a helyreállítási munkálatai. Az állapota azt az átalakítást is tükrözi, amikor a fedélzeti kabinokat a dán királyi/hercegi család számára felújították. Ottjártamkor a szokásos napi tüzér show ment - azaz két volt tengerész és jelenlegi hagyományőrző mutatta be az ágyúk működését, és az orrban található löveggel lőttek is a közönség nagy riadalmára.

1_1.jpg

2_1.jpg

3.jpg

A királyi lakosztályok:

4.jpg

5.jpg

A hajó hajtása, fölülnézetben (elég félelmetes volt):

6.jpg

A kormánykerék:

8.jpg

9.jpg

7.jpg

10.jpg

Ezzel az ágyúval lőttek később:

11.jpg

17.jpg

A legénység latrinája a hajó orrában:

12.jpg

A fedélzet után körbejártuk a raktárat és a kikötőt is - itt emelném ki, h az egész múzeumban csodálatosan gondoltak a gyerekekre is - kis hajók, vitorlás játékok tömkelege szolgálta ki az ő igényeiket - a látványos, hangos elemek is mind érdekessé tették az amúgy is gazdag képet. Hatalmas piros pont tehát a múzeumnak!

13_1.jpg

14.jpg

A raktárak és a javítóműhely (akkor éppen egy kis vitorlás jachtot újítottak föl):

16.jpg

15.jpg

Az ütegfedélzeten kisebb csatajelenetek voltak beállítva

19.jpg

20.jpg

A kézifegyverek és a horgonylánc:

18.jpg

A sörpadok a legénység étkezésére szolgáltak.

24.jpg

A tiszti étkezde a hajó tatjában:

23.jpg

A hajó tartalék kormányállása - egy a csatában védettebb helyre került (a háttérben az önvédelmi fegyverek):

22.jpg

A vízszivattyú:

21.jpg

A konyha a hajó orrában:

25.jpg

Ezután a fedélközbe vezetett a szűk út (a mozgáskorlátozottak részére liftet alakítottak ki a hajóban!). Itt tárolták a lőszereket, és itt aludt a körülbelül 450 fős legénység nagy része, illetve itt tárolták a lőportölteteket is. Elképzelni sem tudom, hogy ez milyen zsúfoltságot és klausztrofóbiát okozhatott - viharban pláne. Ezeket a fényviszonyokat a telefon kamerája sajnos már nem bírta, így aránylag kevés kép készült - az utolsón egy rögtönzött sebészeti beavatkozás látható - hátborzongató hangok kísérték a bemutatót.

26.jpg

27.jpg

A legalsó szinten voltak a hajó történetét bemutató tablók, és itt látható a fém megerősítés is. Innen az út a szabadba vezetett, ahol körbe lehetett járni az egész járművet.

28.jpg

29.jpg

a "vasmacska" 2,5 tonna (a képen látható kis muksó kb 1 méter magas, és a méretarány kedvéért szerepel rajta)

30.jpg

29_1.jpg

Így nézett ki tehát az a fantasztikus hajó, amit szerencsénkre (és a skandináv időjárásnak hála) körbe tudtunk járni. A belépőjegy borsos (kb. 10.000 forintnyi korona), de ilyet tényleg nem látni itthon. Sajnos az ajándékboltban minden könyv dánul volt, ami hallatlan, hogy semmilyen más kiadvánnyal sem rendelkeztek. Így mondjuk egy csomó pénzt spóroltak nekem :)

Bízom benne, hogy a képek felkeltik az érdeklődéseteket, mert a hajózás egy rendkívül izgalmas, felgyorsult fejlődéssel járó szakaszába vezetnek vissza. Komolyan elgondolkodtam rajta, hogy a korszak öszvérmegoldású hajóiból is kellene építene egy wargame flottácskát - mert hát mi másra is ment volna ki a játék :)

 

 

 

A mai poszt egy igen rövid, gyors, inkább a képekre koncentráló valami lesz - szeretném lassan megmutatni nektek az egész eddig elkészült harckocsi hadosztályomat, de ehhez kicsit gyorsítani kell a részek bemutatásán :)

A szovjetek a NATO komoly légi fenyegetésére egyrészt a saját, frontrepülő erők fejlesztésével válaszoltak, másfelől a légvédelmet kezdték el a 60-as évektől brutálisan fölfuttatni. Itt rögtön meg is jegyzem, hogy a korabeli szovjet (és a mai orosz is) a légvédelem körébe utalja a szárazföldi légvédelmi rakétás alakulatokat, de mellettük ide érti az elfogó vadászokkal fölszerelt repülőcsapatokat is - bár az én posztom kizárólag a rakétásokkal foglalkozik majd, ezért nem lesz teljes a kép (az elfogó vadászok a nagy magasságban érkező bombázók, rakéták, stb ellen voltak hasznosak, ezek viszont nem jelennek meg egy ilyen jellegű wargameben, így bemutatásuktól eltekintek).

A szovjet légvédelem kezdetben lövegekre épült, majd a technika fejlődésével megjelentek a rakéták is. Ezek eleinte letelepített, fix állásokból védték a fontos, statikus objektumokat (ez a mai napig így van, egész komoly gyűrűket építettek ki belőlük - anno hazánkban is), de a mozgásban lévő csapatok oltalmazásához önjáró, azokkal lépést tartó eszközökre volt szükség.

Ekkor (nagyjából az 1970-es években) jelentek meg a különböző magasságú, sebességű eszközök ellen kialakított önjáró légvédelmi rakétakomplexumok, amelyek képességei egymást kiegészítve hozták létre a légvédelem "buborékait".

A szovjetek a közeli, kis magasságú és sebességű eszközök (pl helikopterek, alacsonyan repülő, lassabb támogató repülőgépek, pl. A-10) elleni védelemre megtartották a csöves légvédelmi gépágyúkat, de azok teljesítményét megnövelték - a Shilka, majd a 80'-as évek közepétől a Tunguska oltalmazta közvetlenül a harckocsi és gépesített lövész csapatokat. Ezt vállról indítható, Sztrela/Igla rakéták egészítették ki, melyek a gépesített lövész alakulatoknál nagy számban álltak rendelkezésre. Ezek 3-5 kilométerre, hasonló magasságban repülő eszközök ellen voltak a siker esélyével alkalmazható fegyverek. Az egyes gl. és hk. ezredek szervezetében egy két szakaszos (egy Shilka/Tunguska önjáró légvédelmi gépágyús és egy SA-9/13 önjáró légvédelmi rakétás) üteg látta el az légvédelmet.

2K22 Tunguska (SA-19)

Pofás kis eszköz, amely a 30-mmes gépágyúkat rakétákkal egészíti ki - ez annyira hatékony, h a mai napig rendszerben áll az orosz hadseregnél. A T-80-asokkal fölszerelt ezredemben már nem Shilkát, hanem egy modernebb eszközt szerettem volna hozni, így beszereztem egy Tunguskát.

2s6m_tunguska_9k22m_tracked_self-propelled_air_defence_cannon_missile_system_russia_russian_army_640.jpg

p1010456.JPGp1010457.JPG

2K12 Kub (SA-6)

Szovjet közepes légvédelem, amely a hadosztályok lérak ezredeiben szolgált. Egy ezred három osztálynyi SA-6/8 komplexummal rendelkezett. Ezek feladata a fontosabb irányokban tevékenykedő csapatok, vezetési pontok védelme volt, kiegészítve azok közeli légvédelmét. Nagyjából 20km-es lőtávjával ennek tökéletesen meg is felelt. Ezzel a szovjet hadosztályok tevékenységi területét dupla, sőt helyenként tripla légvédelmi buborék fedte. Az egyik személyes kedvencem a modell és a jármű is - a CWC szabályrendszerében nagyjából az egész asztalt lefedi a lőtávja (200cm), nem kis bosszúságot okozva a NATO légierőnek.

Az Oddzial Osmy készlete 6 Kubot tartalmaz, valamint  1 lokátort.

full-30977-49109-23.jpgp1010453.JPGp1010455.JPG

2K11 Krug (SA-4)

Szovjet közepes hatótávolságú, közép és nagy magasságban haladó eszközök ellen kifejlesztett önjáró légvédelmi rakétakomplexum. A hadseregek légvédelmi rakétaezredei/dandárjai kötelékében szolgált. Lőtávja 50km körül volt, és 25km-es magasságban lévő célokat is elért. Ezek már csak fontos objektumok, magasabb szintű vezetési pontok védelmére lettek bevonva, de adott esetben egész hadosztályok területét le tudták fedni - nagy magasságban közeledő ellenfél ellen (pl. harcászati nukleáris rakéták, stb).

Az Oddzial Osmy szettje komplett üteget ad, 9 indítóeszközzel, 3 utántöltővel, 3 üteg radarral (1S32), és az osztály tűzvezető/felderítő lokátoraival. Ez az eszköz már meghaladja az asztalra fölrakhatóság határait, de pl. objektívának jól jöhet, ezért megvettem.

sa-4_ganef_surface_to_air_missile_tracked_armoured_vehicle_russian_russia_army_003.jpgp1010448.JPGp1010451.JPG

Jelenleg tehát így állnak a valóságban is erős, jól felépített szovjet légvédelem általam beszerzett egységei - munkájukra mindig nagy szükség van, mert az USA légiereje pusztító, a napalm és egyéb spec lőszerekkel pedig egész zászlóaljakat tud leradírozni az asztalról, amint a keserű tapasztalatok ezt sajnos be is bizonyították.

Ami ezeknek az eszközöknek a hatótávján/képességein felül volt, azok már mind statikus légvédelmi eszközök - ilyen volt az O8 által már szintén kiadott (és általam beszerzett) SA-2 lérak üteg is, amelyet objektívának szeretnék elkészíteni.

 

A következő bejegyzésben kicsit visszatérnék a hidegháborús szovjet témához - egy tematikus, azaz fegyvernemek és szakcsapatok bemutatására koncentráló minisorozattal.

Az első rövid poszt a szovjet "nehéz" tüzérséget mutatja be. A késő hidegháborús szovjet koncepciókban még mindig, ha csökkentett hangsúllyal is, de szerepelt az atomeszközök alkalmazása, akár harcászati szinten is. Ezek bevetésére alkalmazott eszközök egy csoportja volt a nagy kaliberű tábori és a rakéta tüzérség, amelyet komolyabban is szeretnék bemutatni.

A szovjet alakulatok a nyugatiakhoz képest kisebb létszámúak voltak, de ennek kompenzálására nagyobb számú központi tartalék és önálló alegység állt rendelkezésre - ebből következik, hogy a támadás fő irányában, adott esetben az ellenfélnél több és komolyabb mennyiségű tüzéreszközt tudtak fölvonultatni. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy a nyugatiaknál kisebb és kevesebb szervezetszerű tüzér alegységgel rendelkeztek, de a magasabbegységek tüzérségét szinte mindig szétosztva alkalmazták, hogy az adott fázisban épp a legfontosabb feladatot végrehajtók kapják a maximális támogatást (általános számítás volt a részükről, hogy áttörésnél, az amerikai vagy nyugat német ellenség ellen minimum a 110 lövegcső/km sűrűséget el kell érni a sikerhez). Általános volt az az eljárás is, hogy az összfegyvernemi zászlóaljak/ezredek/hadosztályok parancsnokai tervezték ezeknek a tüzér alegységeknek a feladatait, gyakorlatilag ők rendelkeztek velük - ezek nagyrészt azonban előre tervezett tüzek voltak.

A szovjet ezredek rendelkeztek egy szervezetszerű tüzérosztállyal, a hadosztályok pedig egy tüzérezreddel (két 122mm-es és egy 152mm-es osztály és egy sorozatvető osztály) - ezt szinte mindig felosztva alkalmazták, az egyes ezredek feladatának közvetlen támogatására. A hadtest/hadsereg tüzérsége azonban már önállóan, elsősorban az ellenséges tüzérség megsemmisítése érdekében tevékenykedett, valamint szintén megerősíthette a fő irányban harcolókat. Itt már nagyobb lőtávval rendelkező fegyvereket találunk - nehezebb sorozatvetők (pl BM-27 Uragan, amelyek még festetlenül hevernek a fiókban), 130mm vagy nagy hatótávú 152mm-es lövegek (ezt akarom majd 2S5-ös "Jácint" típusú önjáró lövegekkel elkészíteni) alkották a hadsereg tüzérdandárait.

A hadsereg szintjén jelenik meg a harcászati rakétadandár is - a hadosztályok szervezetszerű rakétaosztályait általában összevontan, egy dandár kötelékben, a hadsereg alárendeltségébe utalták, hogy azok képességeit a legjobban tudják kihasználni.

A frontok tüzérségét már olyan eszközök alkották, amelyekkel atomcsapást is végre lehetett hajtani (egészen pontosan 152mm-es kalibertől, tehát már a D-20, 2S3 és a 2S5 is képes volt erre) - 2S7 "Bazsarózsa" 203mm-es önjáró lövegek és 2S4 "Tulipán" 240mm-es önjáró aknavetők. Ezek nagy pontosságú, precíziós lőszerekkel is el voltak látva. Mindezen eszközök mellett több olyan tüzérdandár is tartozott ide, amely egyszerű közvetlen támogató feladatra is alkalmas volt (D-30 és D-20 lövegekkel  felszerelt dandárok).

FROG-7 (Luna-M)

Korai, 60-as évekbeli harcászati ballisztikus rakétakomplexum - azaz nagy hatótávolságú viszonylag pontos fegyver. Két eszköz alkotott egy üteget, két üteg pedig egy rakétaosztályt. 70km-es lőtávja már a 80-as években sem számított kiemelkedőnek, napjainkra pedig a modern, rakéta póthajtásos tüzérségi lőszerek ezt simán hozzák (nem is beszélve az MLRS rakétáiról).

Nekem nagyon tetszett a figura, de a CWC szabályrendszere nem tudja az atomfegyvereket kezelni (most már tudom, hogy a TAC II. például igen), ezért terveim szerint szovjet Naval Artilleryként fogom hozni őket. A figurák egy mini diorámát kaptak, Ezen a korábban már kijelölt (szigorúan titkos) kilövő helyekre beérkező járművek láthatók.

frog1.JPGfrog2.JPG10677836293_fb05359714_b.jpg

SCUD-B (Elbrus)

A 60-70-es évek szovjet fejlesztéseinek eredménye ez a harcászati ballisztikus rakétakomplexum. Hatótávja lényegesen nagyobb, 300km, ennek megfelelően a pontossága még rosszabb (bár ugye nukleáris robbanófejjel ez kevésbé volt probléma). Hazánkban Tapolcán volt egy MN rakétaosztály, illetve a Dél-Dunántúlon a baráti szovjet fegyveres erők is állomásoztattak egy osztályt.

A dioráma hasonló koncepció alapján készült, mint a Luna-M-ek esetében.  

scud1.JPGscud2.JPGscud-b-missile-erected-from-its-transporter-launcher-prior-to-deployment_-defenceupdate-485x600.png

frogscud.JPG

2S7 "Bazsarózsa"

A szovjetek valamilyen perverz indok miatt az önjáró tüzéreszközeiket virágokról nevezték el (a sorozatvetőket pedig természeti jelenségekről, pl Vihar, Forgószél, stb). Ez a nagy hatótávolságú (40-50km) löveg alkalmas arra. hogy az ellenség tüzéreszközeit, mélységben lévő tartalékait hatásosan pusztítsa. az 1970-es évek közepén rendszeresítették a T-80 alvázra épült járművet.

Mindezek mellett egy baromi vicces, böhöm nagy modell, és mindenképpen kellett pár darab.. :)

2s7.JPGss71.JPGf7ce848e691e7dee6cbb0802e012376b.jpg

2S4 "Tulipán"

A világ egyik legnagyobb kaliberű önjáró aknavetője, amely nukleáris és precíziós lőszerek kilövésére is alkalmas volt. különösen megerődített területek, építmények pusztítására alkalmas (afganisztáni szereplése kifejezetten sikeres volt). Lőtávja hagyományos lőszerrel 10km, speciális lőszerrel 20km. Szintén a 70-es évek modernizációs hullámának (teljesen zárt, önjáró eszközök elterjedése) terméke.

2s4.JPG2s41.JPG2s42.JPG240-mm_self-propelled_mortar_2b8_sac-2s4.JPG

nehezt.JPG

Nagyjából ennyi, amit a szovjet tüzérségről be tudok most mutatni. Van egy osztálynyi BM-27 és 2S5 is, de sajnos kifesteni még nem volt időm.

A következő poszt a légvédelemről fog szólni - szintén ilyen szűkszavúan. A továbbiak pedig a szovjet ejtőernyősökről, tengerészgyalogosokról, esetleg más, steampunkabb témákról!

A sok 3mm után szeretnék "nagyobb" méretarányú posztot is írni végre - hátha kicsit fölpörgeti az érdeklődést a nyári uborkaszezonban! :)

Áprilisban a hazai Epic Armageddont játszók kis közössége a Hammertime Caféban rendezett egy Minigeddon (azaz a megszokott 3000p helyett most csak egy kicsi, pörgős, 1000 pontos, max 1 órás csatákból álló) versenyt. Erre a pestiek mellett kiemelt létszámmal érkeztek a miskolci és szegedi legények, összesen majd 15-en voltunk, de csak 12-en merték bevállalni, hogy csatázzanak is. Ez mindenképpen egy szép létszám, úgy gondolom, hogy 12 játékost összehozni itthon nem minden "népszerű" játéknak sikerül, hát még egy ilyen "kihalt", "apró mütyűrös" "ilyen még van? sose hallottam róla!" kategóriás játéknak, mint az Epic. Úgyhogy nagyon büszke vagyok a kis csapatra, és az egyre bővülő játékoskörre. Külön emelem kalapom a vidékről fölzarándokló harcosok előtt :)

A versenyben szépen kijött, hogy a csapat fele kb. párszor játszott újoncokból állt, és őket pár dörzsölt, öreg játékos igyekezett legyőzni, több-kevesebb sikerrel. A rendszer igazságosságát adja, h én a háromból két csatámat rutinos ellenfél ellen játszottam, akik mindketten előkelő helyen végeztek a versenyben. Egyszóval a kezdők sem vallottak szégyent, sőt, nagyon is ügyesek voltak, jól megizzasztották a haladóbb szintű ellenfeleiket!

A verseny résztvevői elég vegyes mixet hoztak, én eleinte jóval több SM sereget vártam, de hál istennek volt minden - IG tank sereg, IG gyalogos plebs sereg, Tau, necron, nida, SM termik, több káosz is - eldát azonban csak én hoztam, közkívánatra - illetve pontosabban fogalmazva inkább közgyűlöletre. A mostani poszt az elkészült seregem mutatja be.

Az Alaitoc hajóvilág

Az elda hajóvilágok bemutatása úgy gondolom, hogy fölösleges volna, mert azokat a játékosobb többsége már úgyis ismeri - azonban az Alaitoc szerintem egy kicsit kevésbé gyűjtött (Epicben pláne) mint a nagyobb társai. A hajóvilág alapszíne a kék-sárga (-fehér), és főleg rejtőzködő, ranger és elit ranger osztagokkal tevékenykedik. Epicben egy évek óta Approved szintű sereglistája van, amit időtlen idők óta a kutya nem használt (max Biel-Tan light-ként), ezért úgy gondoltam vmi újat kellene gurítani, és egy minigeddon sereget simán összedobok az itthon lévő festetlen figurákból - később max azt mondom, hogy fordított festésű Iyanden.

Az alapkoncepicó, Minigeddonra fordítva

A sereg összeállítását még januárban elkezdtem, és igyekeztem olyan egységeket is kipróbálni, amiket eddig nem használtam. Elda ügyben célszerű mindig túlzásokba esni - azaz 1-2 fontos elemre koncentrálni, és azt kimaxolni. Ilyen lehet pl az über-lőtáv/spec MW/TK fegyverek, az über-mozgékonyság, a "tömegsereg", vagy a specialista sereg is. Nem célszerű mindenre jó, közepes sereget hozni, mert az elda véleményem szerint vagy odabasz és letarol mindent max a játék közepéig, vagy elhullik - így tehát kedvez a mindent-egy-lapra koncepcióknak.

A minigeddon szabályai fél asztalméretet írnak elő (90 x 120 cm), így a mobilitás kérdése ki is esett, párszor elég csúnyán beszorítottak, és az mindig bukó volt. Terület nincs tehát a manőverekre, így inkább a lőtáv kimaxolására törekedtem. Az engedélyezett legnagyobb formáció max 400 pontos lehet, és az objektívák száma is le van csökkentve (2-2) a játékban, így végtelen kombókra sincs lehetőség - nem is beszélve az eldák hiper-szuper légierejének hiányáról, hisz minigeddonban nincs légierő, sem űrhajó engedélyezve - tényleg a klasszikus, kis formációk, egymást halomra taposó, pörgős belépő szintű játékáról van tehát szó. Ez bizonyos seregeknek kedvez, míg másokat károsan érint (bizony, az eldák sok speckója és előnye itt részben elvész, mivel például a kezdeményezés megtartása itt nem engedélyezett) - mindezeket figyelembe kell venni a taktika tervezésénél.

Ebből kiindulva a seregemet (mivel úgy számoltam, hogy boldog boldogtalan termit és Warhound titánt fog hozni) a lőtáv és az engage -azaz a lövöldözős közelharc legelőnyösebb kombójának keresésére építettem föl. Ehhez alsó hangon 20 csatát játszottam egymástól eltérő, számomra is új egységek kipróbálásával.

Guardian warhost - 350p

A legnagyobb, és legütőképesebb engage (Firefight - FF) egységem az alap brunyik, azaz a Guardianok voltak, Wave Serpentekbe ültetve. Ha kellően meg vannak támogatva, és egy leválasztott, előkészített ellenfelet támadnak meg a megfelelő időben, akkor csatanyerő kombó - és emellett kötelező választás is. A játékstílusomnak jobban megfelel, ha az amúgy drága szállítójárműveikkel jönnek.

Az Alaitoc színnek én a GW Enchanted Blue - Vallejo Flat Yellow és Ivory színeket választottam. Számomra új, tiszta festési technikát (minimális v egyáltalán nem alkalmazott wash) próbáltam ki, ami ilyen kicsiben elég is volt a TTQ szint megugrására - az alapszín széleit simán a panelvonalak mentén kihúztam egy árnyalattal világosabbal. A talpakra mindenhol Gregsters Lab terepelemeket tettem.

guardian2.JPGguardian1_1.JPGguardian_2.JPGws_1.JPGws1_1.JPG

Aspect Warriors - Shining Spears - 225p

Az alap warhost mellé 3 troop hozható, azaz a fő egységedhez 3 kis specialista csapatot hozhatsz a seregépítés megkötései szerint. Én ez utóbbiak közül az általam eddig sosem használt Shining Spear formációt (6 unit) hoztam. Mobilak, close combatban (CC) jók, ami az eldáknál ritkaság, és a nehéz, durván páncélozott egységek ellen kiválóak - CC-ben a lándzsájuk Lance, azaz az ellenfél Reinforced Armourját elveszi. Nehéz tankok, titánok ellen tehát kifejezetten jók, főleg a pontszámukhoz képest.

ssp.JPGssp1.JPGssp2.JPG

Night Spinner troop - 175p

A tűzerő és a lőtáv kimaxolására, és a nagy gyalogos tömegek puhítására ideális a tüzérség. Az eldák ezt baromi olcsón hozzák - és bár törékenyek, de nagyon hasznos egység. Disrupt képességük segít abban, hogy a meglőtt formáció mielőbb megtörjön, vagy összeterelődésre kényszerüljön. Mint minden tüzérség, egyben kiváló Blitzguard is, tehát jól elüldögél hátul, és fogja az egyik objektívát. Ár-érték arányban kiváló döntés, és az általam megálmodott koncepcióba tökéletesen illeszkedik. :)  A festésüket külön élveztem, talán a legjobban az egész seregből.

nightspinner.JPGnightspinner1.JPGnightspinner2.JPG

Engines of Vaul troop - Scorpion, 250p

A Scorpion Super Heavy Tank szintén egy általam még nem igazán használt egység. A fejlesztők nemrég erősítettek rajta kicsit, mert senki sem használta - ez egy plusz indok volt arra, hogy kipróbáljam. A seregbe nagyon kellett valami, ami az ellenség tüzérségét, nehéz tankjait, titánjait, egyéb tökös egységeit minden gond nélkül, nagy távolságból, viszonylag biztosan le tudja szedni. Erre a feladatra 2-3 egységet próbáltam ki, és végül a Scorpion SHT mellett maradtam. Dupla MW 2+ lövés 75 centiről, pont ez kellett. :) Emellett bírja a pofonokat is, és az ellenség számára egy fájó pont - legalább a tüzérségről is eltereli a figyelmet, amely így talán nagyobb eséllyel marad életben. 

Mivel szinte mindenki hozott egy WE kategóriás egységet, így én is így döntöttem - nem beszélve a nagy figura = nagyobb dioráma lehetőség kihasználásáról!

scorpion2.JPGscorpion3.JPGscorpion_1.JPG

Ez volt hát a sereg, amely 1000 pontba 4 formációval (többségében mindenkinek ennyi volt), egy WE unittal vívta sikeres harcait. Két engage (egy FF, egy CC) formáció, két extra lőtávú (egy sablonos, egy MW) formációval kiegészítve, ahol kb csak a gyalogság nem volt skimmer (amitől persze a közelharcos seregek tuti falra másznak).

Egy összkép - sajnos a festésre és konvertálásra 1 hetem volt (ezért az egyszerű színséma és technika), amibe az objektívák legyártása nem fért már bele.

sereg_7.JPG

+1 ráadás: Alaitoc Ranger Warhost - 200p

A képen látható, hogy azóta továbbvittem a sereget (talán egy nagy, 3-4000 pontos csapat lesz belőle). Egy tipikusan Alaitoc egységet akartam, ezért egy Ranger warhostot készítettem el - 4 Ranger, 3 War Walker kombinációjával.

ranger.JPGranger1.JPGranger2.JPGww.JPGww1.JPG

Jelenleg tehát 1200 ponton áll az Alaitoc csapatom - tervben van egy pár Falcon, Fire Prism és egy újabb Ranger warhost is, de csak ősszel lesz időm komolyabban rájuk nézni.

 

 

A mai írásban szintén egy hidegháborús, szintén 1/600-as sereget szeretnék bemutatni -ezúttal azonban egy igazi csemegét, az 5. francia páncéloshadosztályt.

A hidegháborús európai szembenállást nagyon sokan leszűkítik egy szovjet-amerikai fegyverkezési verseny és karcsörtetés szintjére - holott a két szemben álló katonai tömb teljes fegyveres ereje fölvonult, és igen nagy számban volt jelen a két részre szakadt Németország területén. Ezt az unalomig ismert koncepciót dobtam most ki a kukába, amikor belekezdetem egy harmadik sereg gyűjtésébe is - mivel a VSZ egyéb tagállamainak megjelenítése az asztalon nem olyan nehéz ( régebbi szovjet technika alkalmazása: T-55, T-62, esetleg T-72 és BMP-1, amelyekkel már mind rendelkezem), inkább a NATO felé kacsintgattam. A nyugati világ erői nagyon vegyes képet mutattak, nem volt egységes amerikai technikai eszköz dominancia, az egyes nagyobb államok mind igyekeztek a hazai hadiiparra alapozva felszerelni katonáikat - a fegyverek, járművek egyedisége miatt az angol és a francia seregek kerültek a figyelmem középpontjába. A fórumokon, és a wargame világában van egy jelentős angol jelenlét, így klasszisokkal több angol hidegháborús sereg van - ezért az egzotikumnak esélyt adva én a franciákat választottam.

A francia nemzeti öntudat alappillérei, a gloire és a grandeur iránti vágy az 1960-as években, de Gaulle regnálása idején ismét fellángolt. Az  elsődlegesen a nemzeti érdekeket szolgáló, saját, erős hadsereg megteremtésének koncepciója erősen meghatározta, hogy milyen haderő született újjá az indokínai és algériai - szuezi? - vereségek után. Ennek a hadseregnek a haderőnemei (és önállóan létrehozott nukleáris csapásmérő ereje) és fegyvernemei mind teljes mértékben a gyarmati háborúkban kivérzett, nemzetközi színtéren középhatalommá degradált Franciaország "régi fénye" visszaszerzésének igényével lettek kialakítva - természetesen a második világháború és az azt követő tapasztalatok (ekkor már) helyes felhasználásával.

A francia hadsereg koncepciója a hidegháborúra

De Gaulle szabad kezet akart a francia fegyveres erők irányításában, így a országa NATO tagságát korlátozta. A teljes haderőt a gyors, gépesített, nagy tűzerővel rendelkező páncélos hadosztályokra, és azok megfelelő támogatására építették föl. Ezek viszonylag kis létszámú, tehát elhúzódó anyagigényes, vagy klasszikus áttörésre - kiépített védelemmel megvívott harcokra teljesen alkalmatlan kötelékek voltak. A francia csapatok tehát gyors páncélos ellenlökések, találkozóharcok, átkarolások végrehajtására készültek föl - mindezt lehetőleg német területen végrehajtva. A NATO-tól való viszonylagos függetlenség eredményeként a francia elnök saját harcászati nukleáris fegyverzettel rendelkezett, amelynek bevetése is tervben volt - szovjet áttörés esetén, természetesen a német területen került volna rá sor - Franciaország északi területei már amúgy is sokat szenvedtek a világháborúkban, ezért nem várták volna meg, amíg a harcok súlypontja oda kerül, és az ellenség ismét letarolja ezt a vidéket.

Francia alakulatok az 1980-as években

A francia hadsereg alakulatai a fenti elvekből következően relatíve kis létszámú, összfegyvernemi, vegyes kötelékek voltak. A hadsereg, hadtest magasabb egységek hadosztályokra, azok ezredekre tagozódtak. Egy ezred körülbelül 1200-1500 fő volt, és ez volt a fegyveres erők alapegysége. Ezek az ezredek vegyesen tartalmaztak harckocsi és gépesített gyalogos erőket - kivéve a gyalogezredeket, amelyek egynemű alakulatok voltak. Minden alegység történelmi alakulatneveket örökölt - a gépesített gyalogságezredeket dragonyosnak, vagy (lovas)vadásznak hívták, a páncélos felderítőket huszárnak, a páncélosokat pedig vértesnek, vagy szintén dragonyosnak. Az alakulatok mérete és elnevezése csalóka, mert a franciáknál nem voltak zászlóaljak - az ezredek 3-5 századból álltak, és létszámukban elmaradtak a NATO tagországok hasonló elnevezésű kötelékeitől, így tulajdonképpen megerősített zászlóaljakról beszélhetünk.

A francia hadsereg az 1970-es évek legvégén egy nagyszabású modernizációs programba kezdett, amely során lecserélte elavult AMX-13-as könnyű harckocsijait, és rendszeresítette az AMX-30-ast és az AMX-30P gyalogsági harcjárműveket. insigne_des_forces_fran_aises_en_allemagne.png

Az NSZK területén állomásozó francia 1. hadsereg kötelékei (I. és II. Hadtest) főleg az országhatár közelében, a volt megszállási övezet területén állomásoztak (Az FFA - Force Francais en Allemagne, azaz a Németországi Francia Erők égisze alatt) - emellett egy gyors reagálású alakulat (Force Action Rapide) is készen állt a bevetésre. A francia haderő másik fele az ország terültén elosztva, tartalékként szolgált.

68cbf5eaa4c264d77e705615000af11f.jpg

Az általam kiválasztott II. hadtest parancsnoksága Baden-Badenből vezette a 3. és 5. páncélos és a 15. gyalogos hadosztályt. Hadtest közvetlen alakulatai közé több helikopter, tüzér, és műszaki ezred, valamint egy logisztikai dandár is tartozott. Ezek közül számomra a Pforzheimben állomásozó 3. huszárezred (3e Régiment de Hussards (3e RH)), volt az érdekes, mert a nekem nagyon tetsző AMX-10RC-ekkel volt fölszerelve.

A hadtestek két páncélos hadosztálya eltérő volt - egyik 2x70 harckocsis ezreddel, a másik 3x53 harckocsis páncélosezreddel rendelkezett - a többi alegységük azonos felépítésű volt.

5. páncélos hadosztályinsigne_5_db.JPG

A francia 5. páncélos hadosztály (Landau) hat harcoló ezreddel rendelkezett - három harckocsi, két gépesített és egy gyalog ezreddel, amelyet két tüzér, egy műszaki ezred és egy felderítő század támogatott. Terveim szerint a teljes hadosztályt szeretném elkészíteni, de jelenleg csak két páncélosezrednyi figurám van, a többi nagyjából rendelkezésemre áll.

Az ezredek felépítése a következő volt (minden ezrednek saját törzsszázada mellett volt):

Páncélosezred: 3x17 harckocsis század, 1x Gépesített gyalogosszázad (AMX-10P),

Gépesített gyalogezred: 3x Gépesített század (AMX-10P), 1x 17 harckocsis század

Gyalogezred: 3x Gyalogosszázad (VAB),

Önjáró tüzérezred: 4x6 löveges üteg

Műszaki ezred: 3x műszaki század

 

Ez a játék nyelvére lefordítva a következőt jelenti az én olvasatomban - figyelembe véve azt, hogy 1 talp = 1 szakasz, és a franciák felkészültségét jobban kihasználandó, dupla HQ-t készítettem az egységekhez, valamint az egyik zászlóalj AMX-30B2-t hoz, amelyet csak az 1980-as évek végén rendszeresítettek:

Páncélos ezred:

2x HQ (9)

12x AMX-30B2

4x AMX-10P

3x Infantry + LAW

1x Milan

                         2025p

 

Gépesített gyalogezred (2+1 századdal, figurák hiányában)

2x HQ (9)

4x AMX-30

8x AMX-10P

6x Infantry + LAW

2x Milan

1x VAB

1x HMG

+3x 120mm Aknavető (1x üteg)

                       1950p

Ez alapján szerettem volna felépíteni a harcoló ezredeket. A támogatásról a 2x4 talpas tüzérség (két ezred), illetve egy felderítő század (2x AML-90) és a huszárezred (9x AMX-10 és 3x VAB/HOT páncéltörő), valamint a légierő Gazelle és Mirage F1 gépei gondoskodnak majd.

 

2e Groupe de Chasseurs (2e GC), Neustadt 166c56_3f02cfd5708eae142cd0abe43cc2f160_jpg_256.jpg

 

Az első nagyjából lefestett alakulat a 2-es vadászok voltak. Ez egy gépesített ezred, 1x 17 harckocsis századdal, és 39x AMX-10P gyalogsági harcjárművel. A festés a már sokszor alkalmazott sötétzöld - Vallejo Olive Green volt (a hidegháború alatt nagy változatosság nem volt a franciáknál). A 90-es évektől alkalmazott háromszínű francia festés nekem nagyon bejön, és mivel csaltam kicsit az AMX-30B2-k alkalmazásával, így azért ezt a lehetőséget is kihasználtam.

HQ (9)

Az ezredparancsnok és a helyettese is szerepet kapott - minél több a parancsnoki egység, annál könnyebb elérni, hogy az egységeink dolgozzanak, ez a CWC-ben az aktivációs rendszere miatt kiemelten fontos. A gépesített gyalogezredek 1-1 AMX-10P-t kapnak a talpra, melléjük 1-1 parancsnoki terepjáró került (Peugeot P4, a német MBG250 Wolf francia verziója, illetve a klasszikus amerikai világháborús Jeep, amelyet egészen a 80-as évekig rendszerben tartottak Hotchkiss M201 néven). Az egyik autón már látható az eltúlzottan élénk színű álcafestés is - Vallejo Medium Olive, fekete és Red Leather.

hq1.JPGhq_1.JPG

Harckocsik

AMX-30 harckocsik, amelyek fölött a 80-as évekre már jelentősen eljárt az idő. Gyors, agilis harckocsi, de mindezt a védettség rovására. A festésük simán Olive Green - érdekességképpen egy AMX-30B2-t is lefestettem, azt már a későbbi (ebben az időszakban még nem alkalmazott) festéssel. Terveim szerint az egyik páncélos és az egyik gépesített gyalogos ezred új, a másik pedig régi festést kap majd (és modernebb harckocsikat).

amx-30.jpg

hk.JPGhk1.JPG

Gyalogsági harcjárművek

AMX-10P harcjárművek, amelyek a 70-es évek végén kerültek be a rendszerbe. A géppuskák és kollektív fegyverek mellé szállítónak egy VAB páncélozott harcjárművet is hozzáadtam az ezredhez. amx-10p.GIF

amx.JPGamx_vab.JPG

 

2e Régiment d'Artillerie (2e RA), Landau  /24e Régiment d'Artillerie (24e RA), Reutlingen

 

Az AMX-30 harckocsik alapjaira fölépített 155mm-es önjáró lövegek, a GCT, vagy más néven Auf1-esek adták a páncélos hadosztályok tüzérségét. A játékban egy ezred 4 talp, így 4-4 talp adja a teljes, 48 löveges tüzérséget (jelenleg két modellel kevesebb van még). A festés fogja a két ezredet megkülönböztetni. A tankok után a kedvenc figurám, annyira aránytalan a tornya, hogy az már szép. A képen egy FAO (nálam körtalpon egy páncélozott jármű) is látható.

auf2_001.jpgtu.JPGtu1.JPGtu2.JPG

A légvédelem

Mivel jelenleg még nincs egyéb légvédelmi eszközöm (Crotale talán hamarosan lesz, de AMX Roland még nincs figurában) így az elavult, 30mm-es gépágyúkkal fölszerelt AMX-13 DCA adja a teljes védelmet.

img786.jpglegv.JPG

5e Escadron d'Éclairage Divisionnaire (5e EED), Landaueed5.png

Az 5. páncélos hadosztály közvetlen felderítő százada - nálam a nagy kedvenc, Panhard AML-90-esekkel. Történelmileg ugyan kicsit hitelesebb lett volna, ha jeepeket használok, de mivel olyan információm nem volt, hogy ezeket itt és ekkor nem alkalmazták, akár még helyes is lehet ez a felállás. Egyszerűen a franciáknak annyi elvarázsolt, fura formájű, elcseszett jármű konstrukciójuk van, hogy muszáj volt beszereznem őket - hiszen végülis az egzotikumok miatt kezdtem bele ebbe a seregbe!

aml-90_bangui_mourmelon_2.JPGfelder.JPG

A légierő

A francia légierő erősen a csapatok támogatására koncentrált, így nagy számban alkalmaztak közvetlen támogató és vadászbombázó gépeket -ilyen volt a Mirage F1 is. Lassan 20 évvel ezelőtt az első 1/144-es kis makettem egy Academy Minicraft Mirage F1 volt, így egyértelmű volt, hogy beszerzek belőle egy géppárnyit. :) A fák kínai, 30mm magas fák az ebayről - 8$volt a 100-as csomag.

 193470-11185-25-pristine.jpgmirage1.JPGp1010413.JPG

Nos, nagyjából így áll most a kezdő francia seregem - ez körülbelül a negyede-ötöde a meglévő figuráimnak. Gyalogságnak NATO Cold War Infantry-t vettem, ami inkább nyugat-német, de ebben a méretarányban azért ez nem ilyen véresen komoly.

A következő festés biztosan egy harckocsi ezred lesz, és némi helikopter támogatás - van még náhányi ultra-modern Leclerc harckocsim és Tiger helikopterem - de ez már egy másik történet.

francia_teljes.JPG