A mai poszt egy igen rövid, gyors, inkább a képekre koncentráló valami lesz - szeretném lassan megmutatni nektek az egész eddig elkészült harckocsi hadosztályomat, de ehhez kicsit gyorsítani kell a részek bemutatásán :)

A szovjetek a NATO komoly légi fenyegetésére egyrészt a saját, frontrepülő erők fejlesztésével válaszoltak, másfelől a légvédelmet kezdték el a 60-as évektől brutálisan fölfuttatni. Itt rögtön meg is jegyzem, hogy a korabeli szovjet (és a mai orosz is) a légvédelem körébe utalja a szárazföldi légvédelmi rakétás alakulatokat, de mellettük ide érti az elfogó vadászokkal fölszerelt repülőcsapatokat is - bár az én posztom kizárólag a rakétásokkal foglalkozik majd, ezért nem lesz teljes a kép (az elfogó vadászok a nagy magasságban érkező bombázók, rakéták, stb ellen voltak hasznosak, ezek viszont nem jelennek meg egy ilyen jellegű wargameben, így bemutatásuktól eltekintek).

A szovjet légvédelem kezdetben lövegekre épült, majd a technika fejlődésével megjelentek a rakéták is. Ezek eleinte letelepített, fix állásokból védték a fontos, statikus objektumokat (ez a mai napig így van, egész komoly gyűrűket építettek ki belőlük - anno hazánkban is), de a mozgásban lévő csapatok oltalmazásához önjáró, azokkal lépést tartó eszközökre volt szükség.

Ekkor (nagyjából az 1970-es években) jelentek meg a különböző magasságú, sebességű eszközök ellen kialakított önjáró légvédelmi rakétakomplexumok, amelyek képességei egymást kiegészítve hozták létre a légvédelem "buborékait".

A szovjetek a közeli, kis magasságú és sebességű eszközök (pl helikopterek, alacsonyan repülő, lassabb támogató repülőgépek, pl. A-10) elleni védelemre megtartották a csöves légvédelmi gépágyúkat, de azok teljesítményét megnövelték - a Shilka, majd a 80'-as évek közepétől a Tunguska oltalmazta közvetlenül a harckocsi és gépesített lövész csapatokat. Ezt vállról indítható, Sztrela/Igla rakéták egészítették ki, melyek a gépesített lövész alakulatoknál nagy számban álltak rendelkezésre. Ezek 3-5 kilométerre, hasonló magasságban repülő eszközök ellen voltak a siker esélyével alkalmazható fegyverek. Az egyes gl. és hk. ezredek szervezetében egy két szakaszos (egy Shilka/Tunguska önjáró légvédelmi gépágyús és egy SA-9/13 önjáró légvédelmi rakétás) üteg látta el az légvédelmet.

2K22 Tunguska (SA-19)

Pofás kis eszköz, amely a 30-mmes gépágyúkat rakétákkal egészíti ki - ez annyira hatékony, h a mai napig rendszerben áll az orosz hadseregnél. A T-80-asokkal fölszerelt ezredemben már nem Shilkát, hanem egy modernebb eszközt szerettem volna hozni, így beszereztem egy Tunguskát.

2s6m_tunguska_9k22m_tracked_self-propelled_air_defence_cannon_missile_system_russia_russian_army_640.jpg

p1010456.JPGp1010457.JPG

2K12 Kub (SA-6)

Szovjet közepes légvédelem, amely a hadosztályok lérak ezredeiben szolgált. Egy ezred három osztálynyi SA-6/8 komplexummal rendelkezett. Ezek feladata a fontosabb irányokban tevékenykedő csapatok, vezetési pontok védelme volt, kiegészítve azok közeli légvédelmét. Nagyjából 20km-es lőtávjával ennek tökéletesen meg is felelt. Ezzel a szovjet hadosztályok tevékenységi területét dupla, sőt helyenként tripla légvédelmi buborék fedte. Az egyik személyes kedvencem a modell és a jármű is - a CWC szabályrendszerében nagyjából az egész asztalt lefedi a lőtávja (200cm), nem kis bosszúságot okozva a NATO légierőnek.

Az Oddzial Osmy készlete 6 Kubot tartalmaz, valamint  1 lokátort.

full-30977-49109-23.jpgp1010453.JPGp1010455.JPG

2K11 Krug (SA-4)

Szovjet közepes hatótávolságú, közép és nagy magasságban haladó eszközök ellen kifejlesztett önjáró légvédelmi rakétakomplexum. A hadseregek légvédelmi rakétaezredei/dandárjai kötelékében szolgált. Lőtávja 50km körül volt, és 25km-es magasságban lévő célokat is elért. Ezek már csak fontos objektumok, magasabb szintű vezetési pontok védelmére lettek bevonva, de adott esetben egész hadosztályok területét le tudták fedni - nagy magasságban közeledő ellenfél ellen (pl. harcászati nukleáris rakéták, stb).

Az Oddzial Osmy szettje komplett üteget ad, 9 indítóeszközzel, 3 utántöltővel, 3 üteg radarral (1S32), és az osztály tűzvezető/felderítő lokátoraival. Ez az eszköz már meghaladja az asztalra fölrakhatóság határait, de pl. objektívának jól jöhet, ezért megvettem.

sa-4_ganef_surface_to_air_missile_tracked_armoured_vehicle_russian_russia_army_003.jpgp1010448.JPGp1010451.JPG

Jelenleg tehát így állnak a valóságban is erős, jól felépített szovjet légvédelem általam beszerzett egységei - munkájukra mindig nagy szükség van, mert az USA légiereje pusztító, a napalm és egyéb spec lőszerekkel pedig egész zászlóaljakat tud leradírozni az asztalról, amint a keserű tapasztalatok ezt sajnos be is bizonyították.

Ami ezeknek az eszközöknek a hatótávján/képességein felül volt, azok már mind statikus légvédelmi eszközök - ilyen volt az O8 által már szintén kiadott (és általam beszerzett) SA-2 lérak üteg is, amelyet objektívának szeretnék elkészíteni.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://patkanybirodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr7911718481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Bulba 2016.09.19. 07:41:31

"az USA légiereje pusztító, a napalm és egyéb spec lőszerekkel pedig egész zászlóaljakat tud leradírozni az asztalról, amint a keserű tapasztalatok ezt sajnos be is bizonyították."

Erre emlékszem... :-)